Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

Az EiiF (European Industrial Insulation Foundation) tanulmánya kimutatta, hogy Európában a szigetelendő felületek mintegy 10%-án hiányos vagy több tíz éves, rossz minőségű szigetelés található, amely még az ipari fellendülés idejéből származik. Ezen felületek megfelelő szigetelésével csak Magyarországon 9,5 millió GJ energiát lehetne megtakarítani. Ez a pusztán gazdasági szempontok szerint megtérülő eseteket vizsgálva is jelentős mennyiség. Ez a mennyiség teljes egészében elszámolható az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR).

Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Ehhez a 2021-től 2030 végéig tartó időszakban évi 0,8%-os energiamegtakarítást és – a teljes időszakot lefedő élettartamú szakpolitikai intézkedéseket feltételezve – évi 7 PJ új megtakarítás szükséges. A 2014-2020-as időszakban bevezetett energiahatékonysági programok és intézkedések évente mintegy 3-4 PJ végsőenergia-megtakarítást eredményeztek, így a 2021-től kezdődő időszakban a jelenlegi megtakarítások mintegy duplájára van szükség. Ezért 2021. január 1-jétől egy új szakpolitikai eszköz, az energiahatékonysági irányelv szerinti ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése kezdődött meg.

Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott rendszer lényege, hogy a kötelezetteknek olyan programokat kell bevezetniük és olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energiamegtakarítást eredményeznek. Végfelhasználónál elvégzett, hitelesített energiahatékonysági beruházás például egy öreg, nem hatékonyan működő gépsor modernebbre cserélése, épületek felújítása stb. A kötelezettségi rendszer kedvezményezettjei a hazai vállalati és lakossági végfogyasztók lesznek, úgy hogy a lakossági energia árak stabilitása továbbra is fennmarad.